Az adatok

Az algoritmusok utasítások sorozata, melyet az adott programozási nyelv lehetőségeit és eszközkészletét felhasználva a bemenő adatokból a kívánt kimenetet adja.
Beszéltünk már a strukturális programozás vezérlési szerkezeteiről. Ezek utasítások, azok ismételgetése stb. Az utasítások azonban adatokon dolgoznak. De mik ezek az adatok? Milyen típusai vannak? Számít-e a típus? Ezek a kérdések felmerülhetnek az adatokkal kapcsolatban.
Először próbáljunk felsorolni néhány adatot.

• a háromszög oldalának hossza
• a felhasználó neve
• a kedvenc színünk

Ezek az adatokat a számítógépen kezelnünk kell tudni. Ehhez az kell hogy a számítógép tárolni (ábrázolni) tudja ezeket. Az adatok egyik legfontosabb tulajdonsága a típusa. Ez határozza meg hogy az adatokkal milyen műveleteket tudunk végrehajtani, illetve adott műveletek eredménye milyen típusú adatot szolgáltat.
Az alapvető típusok:
egész számok
lebegőpontos számok
karakter
szöveg
logikai érték
A programozási nyelvekben általában ezek rendelkezésre állnak és ráadásul többféle megvalósításban. Ugyanis a típus mellett a másik fontos tulajdonsága az adatoknak az ábrázolható tartomány. Egész szám pl az 5 vagy a -531, de a 1232145 is. A különböző megvalósítások általában figyelembe veszik hogy pozitív számokat vagy előjeles számokat akarunk tárolni. A tárolás alapegysége a byte, ami 8 bitet jelent. Ezen a legnagyobb ábrázolható pozitív egész szám a 255. Ennél nagyobb számokat úgy tudunk ábrázolni ha több bájtot összefogunk. Ugyan ez érvényes a lebegőpontos számokra is, amik ráadásul speciálisan vannak tárolva (ezzel nem akarok most itt foglalkozni). Egy karaktert ASCII kódjával tárolunk, ami 0-255 közötti egész szám. Egy szöveg több karakter egymás után írása, azaz karaktersorozat. Ezt annyi bájton tároljuk ahány karakterből áll és speciálisan tárolni kell a hosszát, vagy jelölni kell a végét.

Egyelőre ennyit az egyszerű adattípusokról. Apropó! Ugyanis vannak összetett adattípusok is, de erről kicsit később beszélünk.