Kérd be az A oldal hosszát (A)Kérd be a B oldal hosszát (B)Kérd be a C oldal hosszát (C)
Számold ki a kerületet (K=A+B+C)
Írd ki a háromszögkerületét (K)
Ennyi. Ez azon lépések sorozata mely a bemeneti adatokon műveletek elvégzése után a kívánt kimenetet adja.
Szerintem másra számítottál. Talán valamiféle programnyelven (Pascal, C, Basic) elkészített forrásszövegre. Nos ez az utolsó ám nagyon fontos lépés lesz!
A programozáshoz először egyfajta gondolkodásmódot kell kézség szinten elsajátítani.
Egyetemi tanulmányaim során találkoztam azzal a megdöbbentő ténnyel, hogy a mérnök informatikus szakra jelentkező hallgatóknál ez a gondolkodásmód nincs meg. A kb 60 fős induló évfolyamlétszámból a negyedik félév végére négyen maradtunk. A bukások két tárgyra vezethetők vissza. A programozásra és a matematikára. Mindkettő alapvetően fontos a programozáshoz.
A rendszerszemlélet, az algoritmizálás, az alapvető optimalizációs készség és egyáltalán az alapvető algoritmusokban való tájékozottság. Nem az algoritmus ismeretéről beszélek, hanem arról hogy tudjon róla a programozó hogy létezik, találja meg és tudja értelmezni, alkalmazni algoritmizálni.
Ezek az alapvető dolgok amik ahhoz kellenek hogy valaki programozni tudjon. Persze ezek a készségek is "feltuningolhatók" vizsgaidőszakra és a sok gyakorlás amolyan készséggé tud átmenetileg alakulni. Ha pedig nem marad abba a gyakorlás akkor előbb-utóbb rögzül, reflex-é válik. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy fel tudsz készülni a vizsgára! Kellő szorgalommal és rendszerességgel nem lehet probléma.
Elemezzük a háromszög kerületszámító problémát a Program számítástechnikai értelemben című cikkemben megfogalmazottak szerint!
Input adat: három input adatunk van. A háromszög A, B és C oldalának hossz.
Output adat: a háromszög kerülete, amit megjelenítünk
Művelet: egy picit több van mint elsőre gondolható. A triviális művelet a háromszög kerületének kiszámítása. Ez egy összeadás, ráadásul nem is egy, hanem kettő (két összeadás jel van) és rögtön értékül is adjuk az eredményt (egyenlőségjel). Ezek mellett tekintsük műveletnek, vagy tevékenységnek az adat bekérést (ebből három van) és az adatkiírást (ebből egy van).
Van három bemenő adatunk amit bekérünk egyesével, elvégezzük a számítási műveletet,majd megjelenítjük a kiszámolt kerületet.
Csupán annyit tettünk, hogy a teljesen természetes módon keletkező gondolatainkat megfogalmaztuk mondatokba és azt leírtuk. Azaz nem csupán végrehajtottuk a bemagolt formulát, ami így szól: "ká egyenlő á plusz bé plusz cé" hanem azt átírtuk matematikai formába K=A+B+C. Mivel szükségesek az oldalhosszak a képlethez ezért azokat meg kell tudnunk, azaz be kell kérnünk. Ezt is megtettük. Leírtuk hogy kérjük be. Hú de triviális ugye! Nem tettünk semmi csodát, csak leírtuk....
Picit gondolkozzatok el ezen, hogy mennyire gáz ez az egész és mennyire egyszerű is ez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése