START -> ADATBEKÉRÉS -> MATEMATIKAI MŰVELETEK -> ADATKIÍRÁS -> STOP
Az ilyen szerkezetet hívják szekvenciának, azaz sorozatnak. Elkezdődik valahol és egyenesen elágazás nélkül halad a cél felé. De mi van akkor ha nem ilyen egyértelmű a dolog? Mondjuk ellenőrizni kell valamit és az ellenőrzés eredményétől függően halad tovább a végrehajtás? Mondjuk ellenőrizni akarjuk a háromszög kerületszámoló programunkban, hogy a megadott oldalhosszakkal valóban lehet háromszöget rajzolni. (ezt a példát is meg fogjuk később csinálni)
A másik probléma az hogy mit csináljunk akkor ha egy adott tevékenységsorozatot többször végre kell hajtani? Például ki akarjuk íratni a számokat 1-100 között. Persze megcsinálhatjuk úgy is hogy írunk 100 db kiírató utasítást, csak egyrészt ez nem igazán programozás, másrészt ha vizsgán ilyet csinálnál akkor gondolkozás nélkül vágnának ki, pedig működik a program.....
Ezeket a fentebb vázolt dolgokat nevezik vezérlési szerkezeteknek. Ezeket tekintjük most át.
Egy programozási nyelv vezérlési szerkezetei (és adatszerkezeti) határozzák meg hogy az adott nyelvven milyen stílusú programozás valósítható meg. A legáltalánosabban használt programozási módszer a struktúrális programozás. Ennek lényege hogy szekvenciákkal (soronkénti végrehajtás), iterációkkal (ciklusok szervezése) és szelekciókkal (feltételes elágazások) minden probléma megoldható.
- Szekvencia: utasítások egymásutáni végrehajtását jelenti elágazások és ismétlések nélkül.
- Szelekció: egy logikai feltétel eredményétől függően elágazik a program végrehajtása.
- Iteráció: egy logikai kifejezés eredményétől függően ismételten végrehajtunk egy programrészt.Ezt nevezzük ciklusnak is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése